Mátraszőlős a földrajzi paradoxon.

„Hegyes-völgyes az én falum határa,

 Kelet felől szegélyezi a Mátra,

Nyugat felől vadrózsát hajt a Cserhát,

Merre nézek,a szemem csak hegyet lát.” Írta Reményi Ferenc Mátraszőlős szülötte 1930 táján „Szülőfalum”című versében.

 

Igen földrajzi paradoxonról van, szó a falu nevét illetően. Mátraszőlős területileg a Cserháthoz tartozik bár vasúti megállója a Zagyva bal partján a „Mátrában” található. A települést először 1229-ben Zeuleus (Szőlőműves) formában említik majd Szőllős formában használják kb a kiegyezés koráig. A titokra a lehetséges választ a vaútépítés idejében találjuk.

 

 1867 április. 19.-én átadott Budapest – Salgótarján vasútvonalat a Magyar Északi Vasút építette.  Majd bő év után a társaság csőd helyzete miatt az állam megvásárolta, és így lett MÁV első vonala.  A terjeszkedő államvasút előrelátó tisztségviselője különböztethette meg  vasúti megállóját Mátra-Szőllős elnevezéssel a többi Szőllőstől a Monarchiában. Vasúti közlekedés terjedésével e használt szóalak gyorsan beolvadt a köztudatba.

Később 1904-1905 táján az Országos Törzskönyv Bizottság Nógrád Vármegye település neveinek Magyarosítása közben elkerülte a figyelmét, és nem is vizsgálta és a helyiek meg nem tiltakoztak ellene 1906 –tól településük Máraszőllős névvel nem a Mátrában fekszik.

Vasúti megállójának elnevezése (1950) napjainkban Mátraszőlős-Hasznos (155 tszfm.)

No de jöjjenek velem egy virtuális sétára Mátraszőlős környékén meg éri, találunk egy-két történeti és természeti érdekességet e „varázsvölgy” nyugati oldalán.

 

 A falu felé a zagyva hídon átérve az első földúti kereszteződésnél jobbra tekintve látjuk a földút kiemelkedését a térszintből mely a 21. sz. főközlekedési út felé tart. Itt a metszésénél meglátjuk az „aluljárót” mely nem más, mint egykor volt keskeny nyomközű kisvasút alagútja. Bár szemünknek gátat szab a 21-es út töltése, de tekintetünket és képzeletünket emelvén a Szamár patak völgyén itt-ott fellelhető töltésnyomok és vasúti átereszek, hidak mentén gyorsan a Fehérbányában találjuk magunkat. Össze nem tévesztendő fehérkaréjú tájseb kitűnik a Kelet Cserhát Tájvédelmi Körzet területéből. A mészkőbányászat a vasútvonal megépítésekor tágabb lehetőséget biztosított a tulajdonosnak, ugyanis 8 km hosszú iparvágány építetett a fent említett nyomvonalon majd a Zagyva bal partján egészen Pásztóig. Lajta-mészkövének egy részét nagy vasútra rakták és Selypre szállították hasznosításra,fennmaradó részt Pásztón hasznosították. Államosítás idejében „kicsi” bánya révén a bányászat már nem volt gazdaságos és a mészkő is fogytán volt így a bányát bezárták, és a kis - vasút is lassan „elkopott”.

 

Míg tekintetünk a Cserháton kalandozik, Fehérbányától balra észreveszünk egy sötétebb tájsebet a falu „felett”, a Vörös bányát mai túránk legtávolabbi célpontját. Szinte észre sem vesszük a méterek fogyását 1 km után érünk a falu szélén haladó 21-es úthoz.

Az út építésekor (1950 évek) itt jobra Király-dombon 18 kelte sírt tártak fel. Számos lelet bizonyítja, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt már kelták lakták ezt a területet.

A műúton átkelve 10 perc után 1991-ben átadott Baptista Imaház és majd a volt iskola épülete mellett érünk az élelmiszerbolti elágazóba. Itt tovább követjük a „K +” jelzést mely a vasúttól idáig társunk volt. A bolt utáni kereszteződésnél kis időre elhagyjuk a turistajelzésünket és meredeken felkapaszkodunk Tanács utcán, míg elérjük „Nógrád Vármegye legszebb úri lakát” a volt Jankovich kúriát. Sajnos ez a jelző ma egyáltalán nem illik rá sőt…

 

A valaha szebb napokat látott kúriát a Jankovich család építette (XiX szd.) Rokokó stílusban 13 lakosztály közül is kiemelkedett az ún.gót szoba melyet bizonyos Kramer bécsi mester tervezett és a prágai Heidlerberg

mester készített el fából Gót „stílusban”. A kastély a II.vh. előtt Dr. Rónyai Rezső tulajdonába került, aki üdülőt létesített itt Csillag Panzió néven (1950) később Tsz iroda, napjainkban magántulajdon. Üdülésre szinte minden körülmény adva volt, ha csak a melegvízű kis strandját említem az már magában elég huzó erő a pihenni vágyó embernek. „Kultúra-politikai” érdekek miatt meleg vizét frissen (1950) Nógrád Megyéhez került pásztói járásközpontba vitték, strandját bezárták mondván nincs kellő víz a két strandüzemelésre. Talán kiengesztelésül vagy sem Szőlős kapott egy automata fedett tekepályát a strand területén (Csillag út), amelyet napjainkra az „idő” vasfoga belűről megrágott mára már csak az épület maradt.

A tanácsút végén a Polgármesteri Hivatal mellet leereszkedhetünk, a Hévíz patak kőhídjához hol elérjük „k +” jelzésünket, vagy a Hivatalnál balra fordulva kis kitérővel toronyiránt elérjük Szent Erzsébet Római Katolikus Templomot.

 

Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, Római Katolikus Templom román-gótikus jegyeket mutat. 1200-as években állt román templom helyén az 1400-as, években tovább bővítik. A török időkben magtárnak használták az épületet. 1669 után barokk stílusban megújították. A tornyot 1864-ben építették, az előző évben elbontott körfal köveiből. 1925-26-ban helyreállították a templomot, ekkor bontották el a nyugati, középkori kaput, befalazták az előcsarnok külső nyílását, és ugyanekkor találták meg az első XIV. Századi falképrészletet. Építészeti különlegessége az asszimetrikusan elhelyezett három zárókő. (Feltehetően azért volt rá szükség, mert az építőmesternek nem sikerült "összehozni" a szentély bordáit.(A templom kulcsát Csillár Istvánné őrzi a közeli Szent Erzsébet tér 7. alatt)

A harangtoronnyal szemben 1944 júliusában „Hősi Emlékmű Épült”a pásztói, Mátraszőlősi leventék és Ludovikások összefogásával, ahogy beszámolt róla a korabeli filmhíradó. (http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5764) Háború után az emlékművet elbontották I.vh. Emléktábláját a templom előterében a II vh. áldozatokkal együtt egymás mellett helyezték el, az emlékművön a „Ludovikára” emlékeztető kis tábla sorsa ismeretlen.

 

E tartalmas kitérő után a Hévíz patak kőhídjához visszatérve a szokványos közvíz csapnál olthatjuk nem hétköznapi hévízforrású vízzel szomjunkat. Ez a víz igen az a víz mely korábban a Szőlősi strandot táplálta és most Pásztóra folyik. A sors fintora csak az mire Pásztóra ér inkább hideg, mint meleg.

Kis pihenő után utunk tovább „K+” jelzésen pár perc után Schmidt-kúria mellett hald el. Az épület 1850 körül épült, földszintes, téglalap alakú, közepén négy-oszlopos porticussal. Jellege: késői klasszicista. 1990-es években Homonyik Sándor énekes megvásárolta, felújította majd eladta. Az új tulajdonosa nem használja életvitelszerűen.

 

Lassan elértünk a Hévíz patak felső kőhídjához vele szemben önkormányzati ásványvíz palackozó kisüzem épül, de sajnos még ez sem készült el, hogy lenni szokott elfogyott a pénz.

Aki az alsó (középső) kútnál nem kóstolta meg a „Hévizet” az most a hídhoz közeli felső forrásnál megteheti, itt egy kis lépcsőn kell majdnem patak szintig lemenni és itt egy csővégre szerelt csap megnyitásával megteheti. Ez a hely régebben a Szőlősi asszonyok „mosodájaként” is szolgált a forrás (ma körülkerítve) alatt a Hévíz patak természetes kőmedencéjében verték az asszonyok a sulykot.

Sétánkat tovább folytatva Hévíz patak gázlóján át a 1-2 a Kis bányában találjuk magunkat. A bányaudvarban rögtön szembe ütközik egy várfalszerű mesterséges építmény, ami nem más, mint a Vízfogó. A szó legszorosabb értelmében, A II.vh után Mátraszőlőst egy felhőszakadás következményeként elöntötte egy víz és sárlavina. E katasztrófa után építették ezt a véd művet az 50-es években.( 2013 tavaszán terület rendezéssel átadták a megszépült vízfogót és környékét két pihenőhellyel a turisták nagy örömére.)

A vízfogó kapuján átérve (220 tszfm.) a /második pihenőhelynél/  Bükki Nemzeti Park Kelet Cserhát Tájvédemi Körzet Táblája hirdeti, hogy jó felé járunk a „Függő-Köi Bemutatóhely”felé.

A bakancsos turisták számára nem ismeretlen e vidék dr. Dornyay Béla 1929.Salgótarjáni és Karancs-Medves vidék Részletes Kalauzában írja a „Tepke-gerincre”… „a szép és mély Függőkő-völgy” bal mellőzésével érünk fel.

Igaz mikor dr.Dornyay járta e vidéket Hollókőre menvén,akkor még javában folyt a bányaművelés.

A bányaművelés megszűntével a turistaút / turistautak.hu/tracks.php?id=19748 /csak 2008 októberében került a Hévíz patak más néven Függő kő völgybe. A 2010-2011 –es új Cserhát térkép is ezt a nyomvonalat jelzi, mely segíti az erre sétálni és túrázni vágyó embereket.

A Kis bányából vagy más néven Vízfogótól köves úti emelkedőn balra a Függő Kő völgy mély szurdokát kisérve nemsokára a Vörös bányába érünk.(275 tszfm.)

A bányaudvarban egy asztal és két pad várja a fáradt vándort, és tájékoztató táblák segítenek megismerni a Vörös bánya titkait

A Függő-kő andezit sziklája, ami aláhajló, labilisnak tűnő helyzete miatt kapta nevét. Keletkezése14-16 millió évvel ezelőtt a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában vizaalatti kitörés eredményét képezi kitörési centrum közelében. A vízzel érintkező láva és felszabaduló gőzök, gázok feloxidálták, átkovásították így kapta „vöröses-szivacsos” álagát.

Hasonló körülmények közt keletkezett Vörös bánya másik érdekessége a Föggö-Kő barlang is csak itt nem mm-es hólyagok, jöttek létre, hanem m-es nagyságrenddel nagyobb üreg keletkezett.

Valószínűsíthető, hogy a völgyben folyó patak a pleisztocén során az akkori kanyarulatával tovább formálta majd a patak bevágódása során, a barlang szárazon maradt „kiemelkedett”.

 

Ha túránk célpontja az Országos Kék túra vonala lenne, akkor tovább fel a gyönyörű szurdokon a zsákfai pihenőig (375 tszfm.) majd ismét le a Hévíz patak völgybe. A patak völgyből ismént felfelé tovább szekérúton a magaslesek irányába a KCsTK. sorompójánál érjük el a lábas erdőt. Az erdőben erős emelkedőn keresztül jól jelzett úton nemsokára a Tepke-gerincre a Garábi-nyeregbe érünk (505 tszfm. vmh-től jelzésen 8 km) hol 1.5 km lévő Garábra vagy balra a Tepkei kilátóhoz mehetünk és még számos variációval gazdagíthatnánk túránkat.

Mivel, hogy Szőlősi sétára és nem túrára hívtam önöket a bányából az ismert úton visszamegyünk a Vízfogóig.

 

("A gát és a bánya találkozásánál óvatosan felkapaszkodunk" 2013 tavasza óta tilos szerk.megjegyzés),A föggökőtl jövet figyelmesen közlekedve meglátjuk azt az ösvény(kb100-200 métrre a második pihenőhely előtt) amely felvezet  a Kis bánya feletti dombra itt megtalálhatjuk azt a szintezési követ mely az egykor volt ún. Szőllősi Kis vár helyén található.  Várdombon. 1957-ben Patay Pál végzett itt kutatást, amelynek során megállapította, hogy a dombtetõn valaha kõépület állt, amelynek korát az elõkerült leletanyag alapján a XIII-XIV. századra helyezte.

 

A 'Kisvár' azonos egy 1241-es oklevélben szereplõ "Zeuleus" nevû castrummal. Kacsicsok építették

Simon Zoltán kutatásai szerint a várdomb részben sánccal erõsített volt, amelynek platóján egy 9,5 x 6,8 m külsõ méretû szabálytalan téglalap alakú épület állt, amely az okleveles említés és a leletanyag egybevetésébõl megállapíthatóan legkésõbb 1290-ben elpusztult, napjainkra csak a szép kilátás maradt.

A várdombról É-Ny –i irányban találjuk azt a földutat melyen „toronyiránt” sétánk következő állomásához vezet Rákóczi kápolnához. Legenda szerint itt pihent meg II. Rákóczi Ferenc miközben a szécsényi országgyűlésre igyekezett, ahol vezérlő fejedelemmé választották. Emlékére a helyiek Kápolnát építettek 1774-ben és a falon elhelyezett kőtáblával hirdetik az utókor számára.  A kápolnát 1904-ben leromlott álaga miatt újraépítették közadakozásból. A kápolnát az a kőműves mester építette kinek fiától vers részletet idéztem mai sétánk elején. Bár a kápolna külsőleg épp belülről ráférne egy méltó állapot „önkéntes nyitva tartása” ellenére.

Kis elmélkedésünk után, toronyirány” jelzésünkkel meglepő gyorsan leérünk a faluba a Vörös hadsereg térre. Itt található  Nepomuki Szent János szobra .  Díszes talapzaton álló szobor a XVIII. században készült rokokó stílusban. 1987-ben felújították, de nem sikerült visszaadni eredeti formáját. Szobor anyaga puha mészkő, riolit tufa vidékies jellegű, rajta festés nyomai, magassága 130 cm.

A szobor melletti (alsó) kútból mai sétánk során utoljára ihatunk a Hévízforrásból.

 

Sétánkat itt befejeztük egészségünkre, viszontlátásra Mátraszőlősön és környékén.

 

Hazajutási lehetőségeink több esélyes:

1,a, Felszállunk itt a buszfordulóban a Pásztóra menő buszra és onnét tovább vonattal Budapest vagy Salgótarján irányába.

1.b, Fent említet buszról a Felszabadulás utca 222 végén a 21-es útnál  átszállunk óránként induló Budapesti vagy Salgótarjáni,buszokra.

2. vissza gyalog 2 km a vasúti megállóig, a hol a fent említett buszok is megállnak.

 

Megjegyzés: Ha netán hétvégén kapnak, kedvet egy valóságos sétához Mátraszőlősön a menetrendet alaposan nézzék meg! A vonat 2 óránként jár mind-két irányba a busz meg még nem a tervezett összehangolt alapon jár, hétvégén sem.

 

Pálinkás B Gábor

Mátraszőlős,2011.szeptember

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                    

 

                                                          I